A falu Göcseji tájegység déli részén található. Első említése 1353-ból ered "possesio Lakus",  majd Cheplakus néven. Ekkor a Rezneki család tulajdonába tartozott. 1426-ban Egyedlakos  a neve, majd 1773-ban már Cserta Lakosnak hívják. A Reznekiektől később az Egervári  család szerezte meg a település feletti jogokat. A török időkben a falu teljesen elnéptelenedett.  A pogányok kiűzése után az Eszterházy uradalom egyik része lett. Az  elnéptelenedett faluba új betelepülők érkeztek. Az elsőknek nyolc év teljes adómentességet  adtak, és csak a tizedfizetés volt kötelező. A falu elzártsága miatt lélekszáma sosem volt  magas.
A II. világháborúban 7 lakos vesztette életét. A felszabadulás után megtörtént a földosztás,  a lakosság száma mégsem növekedett. A háború utáni évtizedekben a közeli településeken  alakultak új munkahelyek, pl. az olajipar területén. Ennek következtében a községből egyre  többen vándoroltak el. A '90-es évektől sok megüresedett házat osztrákok és németek  vásároltak meg üdülőnek, hétvégi háznak. A község üdülőfalu jelleget kezd ölteni.
Ma kb. 40 fő él a faluban.

Természetföldrajz
A falu a Cserta-patak mellett, egy dombtetőn áll. A Zalai-dombság fő tömegét a határában  egyesülő két patak, a Cserta és a Berek-patak szabdalja fel.

Látnivalók
A faluban álló harangláb a kultúrházzal és a önkormányzati irodával alkot épületegyüttest.  1993-ban állítottak emlékművet a két világháború áldozatainak emlékére. A falu gyönyörű,  bár eldugott helyen fekszik. Az ezredforduló után épült a vendégház és a park. A park  területén álló, 2009-ben épült négyszintes kilátótoronyból csodálatos a kilátás. erdők és  legelők veszik körül, melyek vadban igen gazdagok.